Mi van? Mitől vagy ilyen aktív? Talán úgy gondolod, most találkozunk először. Igen, azt jól tudod, hogy első benyomást csak egyszer tehet az ember lánya/fia. Persze, persze, tudjuk rólad, hogy „ami elromolhat, az el is fog romlani”, de azért most már lécci fogd vissza magadat. Hiszen én már jól ismerlek, ezért aztán nem kell felsorakoztatnod képességeidnek tárházát. Nyugi Murphy! Csak én vagyok.
Tudom, hogy tudod, hogy tudom. Szerinted, „ami elromolhat, az el is romlik”. Ezen már rég túl vagyunk, hiszen jól ismerjük egymást. Te ennél sokkal többre vagy képes. Olyan kreatív vagy, mintha kizárólag csak jobb agyféltekéd lenne. Ne erőlködj Murphy! Látod, csak én vagyok. 😀
Egy magyar szólás szerint, három a magyar igazság és egy a ráadás. Nem is mondtad, kedves Murphy barátom, hogy a Te felmenőid között is vannak magyarok. A pénteki teljesítményed alapján akár folyamodhatnál a magyar állampolgárságért is.
Nem érted, miről beszélek? Na, figyelj csak!
Fontos találkozóra készültem. Nem szeretek elkésni, ezért sietnék, hogy elérjem a HÉV-et. Nem könnyű, mert a derekam már egy ideje nem derék, inkább csak toldalék. Jó, tudom, ezt nem Te csináltad.
Ruhák összekészítve, cipő kitisztítva, zuhany és öltözködés: bele kell férnie 20 percbe, mert a mosógéppel elszuttyogtam az időt. Jó, igaz, ezt sem Te csináltad.
- Eddig jó, jöhet a cipő. Hoppá! Hol a harisnyám? Futás a szekrényhez. Egyetlen pár sincs a polcon, de még egy fél sem. 🙁 Na jó, akkor gyorsan kimosok egyet, törölközőbe csavarom, hogy megszáradjon és máris útra kész vagyok. Ezt nem hiszem el! A szennyesben sincs egyetlen darab sem. A mosógép már dolgozik, kinyitni nem lehet. Most mi a fenét csináljak? Futás a párom szekrényéhez, mert ott mindig van vékony szálú, fekete zokni. Ciki, nem ciki, ez lesz. Csak nem fogja szorítani a 37-es lábamat a 43-as zokni?
- Kapu bezár – start! Van még 4 percem az állomásig. Kb. 200 méter után furcsa érzésem támad. Talán leszakadt a gombom, mert olyan, mintha a nadrág le akarna esni rólam. Na, erre most nincs időm, majd a vonaton kiderítem, csak érjem el. Még nagyanyámtól tanultam, egy nő tűvel öltözik és ollóval vetkőzik, ezért mindig van nálam mindkettő. Gyorsítok. A zebránál járok, amikor észreveszem, hogy a nadrágommal minden rendben, a helyén van, állja a sarat, akarom mondani, a rohanást. Nem csúszik, sőt ő az, aki tartja a lepöndörödött bugyimat. A mögöttem jövők látják vajon, hogy valami – a combom tövéből, lefelé – kidudorodik a nadrágomból?
- Aki egyszer is próbált már az Örs vezér tere felől az 1-es villamoshoz eljutni, az jól tudja, hogy a METRO szerelvény utolsó kocsijának az utolsó ajtaja a legoptimálisabb a be- és kiszállásra. Így volt ez régen is és most meg pláne. Természetesen én is tisztában vagyok ezzel, hiszen megszámlálhatatlanul sok esetben használtam ezt a lehetőséget. Most különösen számít minden perc, ezért logikus, hogy most is ezt fogom tenni. Átjutok a kapuk zord őrein és … meg sem állok a szerelvény közepéig. Tudja valaki, mi a csudának jöttem el idáig?
- A Thököly útnál leszállok a villamosról, elfordulok balra és elindulok. Még van 10 percem. Rég nem jártam erre, ezért alaposan áttanulmányoztam indulás előtt a térképet. Az első utca a Hermina út, a másodikban van az úti célom. Nem rossz környék, de most éppen lomtalanítás van és egyáltalában nem tűnik olybá, mintha törvény tiltaná a guberálást. Ekkorra már egyre intenzívebben érzem, hogy hol van a derekam. 🙁 Kénytelen vagyok felvenni egy tüdőbajos csiga tempóját, de póker arc kell, nehogy ezek a jó emberek közrefogjanak, csupán segítő szándékkal. Ok. Mindjárt az első kereszteződésnél vagyok. A szemközti ház sarkán ezt látom.
Ez nem a Hermina. Megrémülök, hogy eltévedtem és el fogok késni. Mit mond ilyen esetre a legmegbízhatóbb GPS, a női logika? Haladok tovább egyenesen. Természetesen az eredeti irányban. A második keresztutcánál már biztos vagyok benne, hogy jó helyen járok. Célhoz értem, mert ide várnak 11 órára.
Ez volt az én három igazságom +1 ráadásom, 2015. április 17-én, pénteken.
Látod-látod, kis huncut Murphy barátom? Ne próbálkozz velem! Emlékszel? Már az elején megmondtam, hogy én már jól ismerlek, ezért aztán nem kell felsorakoztatnod képességeidnek tárházát. Add meg magad! Csak én vagyok!
Ugye érdekel, mi jöhet még? Elküldöm Neked. Kérd a Bíborhíreket!
Őszintén érdekel a véleményed! Mit szeretnél itt látni? Miről beszélgetnél a legszívesebben?
Írd meg a Hozzászólásokban vagy a Bíborkalaposok facebook oldalán!
