…most kezdődik” a farsang. Írhattam volna azt is, ahogyan a nóta mondja, hogy most kezdődik a tánc.
Hiszen a farsang időszaka azt jelenti, hogy most kezdődik a báli szezon. Na és, tudja valaki, mi is kezdődik még?
Bingóóóóóó! Ez bizony a gyönyörűséges, ínycsiklandóan illatos fánkok ideje is.
A szalagos fánk az igazi, de szándékosan fogalmaztam többes számban, mert többféle variációja ismeretes a elkészítés technikája szempontjából, de még 1-1 technikán belül is a forma, a töltelék, a sütési mód is más-más lehet.
Az elkövetkező bő 1 hónapban – a farsang farkáig – szeretném megosztani Veled a csökkentett szénhidrát tartalmú – ízhatásban a hagyományossal azonos – fánkjaim során gyűjtött tapasztalataimat. A szalagos farsangi lesz az első a sorban.
Néhány gondolat a farsangról
- A farsang első napja mindig fix, vízkereszt napjára esik, amely minden évben január 6.
- A hossza attól függ, mikor kezdődik a nagybőjt ideje.
- Ez utóbbi határozza meg húshagyókedd, hamvazószerda és torkoscsütörtök dátumát is.
- Mindez szoros összefüggésben van azzal, hogy mikor lesz húsvét.
Ez így egy több ismeretlenes egyenletnek tűnik. Ígérem, nem fogok matekozni, ezért megmutatom – csak egy gondolat erejéig – a legegyszerűbb számítási módot.
A tavaszi napéjegyenlőség – minden évben március 21. – utáni első holdtöltét – amit ma már minden, magára valamit is adó naptár tartalmaz – követő 1. vasárnap. Ez lesz húsvét napja.
Innen visszaszámolunk 40 napot és megkapjuk a nagybőjt kezdetének dátumát. Ennek a neve – régiesen – farsang farka. Ez a naptári hét tartalmazza a húshagyókeddet, a hamvazószerdát és a torkoscsütörtököt.
Ennél már csak az az egyszerűbb, ha előveszed a naptáradat, megnézed mikor lesz húsvét és visszaszámolod a 40 napot. 🙂
Mióta nincsen farsang szalagos fánk nélkül?
Akár hiszed, akár nem már az ókori rómaiak és a görögök is ettek – a mai fánkhoz ízében – hasonlót. Igaz, az még hosszúkás volt, nem kelt tésztából készült és cukor sem volt benne. Sütés után mézes szirupban áztatták, attól lett édes.
Több vallás kultikus gasztronómiai hagyományai között is szerepel a fánk.
Európában kb. 600 évvel ezelőtt jelent meg, Angliában és a német nyelvterületeken lett igazán népszerű. A németek rengeteg fánk receptet őriznek a mai napig.
A tésztája ekkor még megegyezett a kalács tésztájával, és például a hollandok intenzíven fűszerezték és aszalt gyümölcsökkel fogyasztották, karácsonytól vízkeresztig.
Amerikát ma a fánk evők országának is szokták nevezni, pedig a holland telepesek vitték magukkal a fánk sütés szokását.
Hogyan került hozzánk?
Nem nehéz kitalálni, hiszen a farsanghoz köthető magyar népszokások is germán eredetűek. Ezekkel együtt érkezett a fánk is hazánkba. Az első írásos feljegyzés szerint már 1603.-ban, egy grófi lakoma 7. fogása volt.
Széles körben azonban csak a XIX. században terjed el Magyarországon. A Dunántúlon vált először nagyon népszerűvé és onnan terjed el az egész országban, porcukorral gazdagon meghintve és rummal felturbózott baracklekvárral tálalva.
Tésztája – általában – könnyű, tojásos kelt tészta. Az eredeti recept szerint – a tojás sárgáján túl – a hozzávalók:
fehér-liszt, tej, élesztő, vaj, cukor, porcukor, vaníliacukor, rum, csipet só, olaj vagy zsír a kisütéséhez és baracklekvár a tálalásához.
Ez így nagyon magas kalória tartalmú és a többféle cukor használata sem válik az egészségünkre.
Lehet másként is csinálni?
Igen, lehet. Én már évek óta másként csinálom és most elárulom a módját. A végén pedig számolunk.
A szénhidrát csökkentett farsangi fánkom receptje az alábbi linken található:
https://biborkalaposok.hu/farsangi-fank
Milyen kihívás elé állítod magadat az új évben?
Írd meg itt a Hozzászólásokban vagy a facebook oldalunkon! Őszintén érdekel a véleményed, hidd el!
Amennyiben érdekesnek és/vagy hasznosnak tartod, amivel itt találkoztál, csatlakozz azokhoz, akik már elsőkézből olvassák az új írásaimat! Elküldöm Neked. Kérd a Bíborhíreket!
Írd meg bátran, mit szeretnél itt látni? Miről beszélgetnél a legszívesebben?
