Gondolkodtál már azon, hogy meddig szeretnél élni? Hülye kérdés. Ameddig csak lehet.
Naná, hogy hosszú életet tervezel, mint mindenki. No, akkor csavarjunk rajta egyet.
El tudod képzelni magadat 80-90-100 évesként? Önellátó vagy és élvezed az életed apró-cseprő örömeit? Biztos vagy benne?
Az első 6 évtized úgy elszáll, mint a szél. Hidd el, tudom, miről beszélek. Talán ma még azt gondolod, mindig ilyen mozgékony, rugalmas, gyors felfogású, csinos és szellemes leszel. Azt kívánom, úgy legyen!
Milyenek az élet-kilátásaid és mekkora az esélyed rá?
Nézzük napjaink kézzel fogható valóságát. Kezdjük a számokkal!
Ezek az értékek magasabbak, mint Közép-Kelet-Európa országainak átlaga és az Uniós átlag háromszorosát jelentik. A szív- és érrendszeri betegségekben a fejlett országok népességének fele veszíti el az életét.
Engem speciel egyáltalában nem vigasztal az a tény, hogy ezzel Magyarországot besorolják a fejlett országok csoportjába. Sőt, erősen gondolkodóba ejt, hogy – az orvostudományok fejlődésének ellenére – miért ilyen magasak ezek a mutatók?
Az okokat – természetesen – a gondolkodásmódunkban és az abból fakadó életvitelünkben kell keresnünk. Mindenkinek – külön-külön – a sajátjában. Mit tudunk tenni és azt megtesszük-e a saját, jól felfogott érdekünkben?
Az életed minősége nem attól függ, hogy van-e rá pénzed. Kizárólag attól függ, hogyan gondolkodsz. Igen, igen – kedves Hölgyeim és Uraim -, mint minden ez is fejben dől el.
Két hírem is van. Egy rossz és egy jó.
- A rossz hírem az, hogy a „fejben dől el” a Te fejedet jelenti. Nem a háziorvosodét vagy akárki másét.
- A jó hírem az, hogy a „fejben dől el” a Te fejedet jelenti. Azét az emberét, akit a tükörben látsz.
Persze, tudom jól, sokkal könnyebb hibáztatni, esetleg szidni a kormányt, a reklámokat, a körülményeket. Azonban a saját körülményeidet Te teremted. Nem viccelek, ilyen egyszerű.
Tedd fel magadnak a következő kérdéseket:
- Hol élsz most? Te választottad vagy csak elfogadtad, hogy oda születtél?
- Jó ott Neked? Tiszta a levegő? Egészséges a csapvíz? Káros sugárzásoktól mentes az otthonod?
- Hol és mit dolgozol? A magad ura vagy? Szereted a munkádat, a főnöködet, a munkatársaidat?
- Meg tudod oldani – valamilyen aktív fizikai tevékenységgel – a feszültséged feloldását?
- Tudod, mit eszel? Magad termeled? Piacon veszed? Üzletben vásárolod, esetleg multinál?
Amennyiben a válaszaid alapján úgy gondolod, minden rendben van körülötted, akkor gratulálok. Abban az esetben azonban, ha úgy véled, volna min változtatnod, engedd meg, hogy javasoljak Neked valamit.
Ne hidd, hogy nem én találtam fel, hogy a tyúk-kaki nem robban. 🙂 Van azonban egy módszer, amelyet életed bármely területén sikeresen alkalmazhatsz. Ez nem más, mint az időgazdálkodás vagy más néven időmenedzselés módszere, egy csipetnyi változtatással.
Az eredeti módszer a „fontos” és a „sürgős” tennivalók szétválogatásán, rangsorolásán alapszik. Az általam javasolt „csipetnyi” változtatás azonban olyan hatással lesz az életedre, mint a csipet só az ételed ízére.
Fogj egy üres A/4-es lapot és egymás alá szépen sorold fel azokat a dolgaidat, amelyeken változtatnod szükséges. Ez után állítsd őket növekvő sorrendbe, a következőképpen:
- Az első legyen az, amit azonnal vagy a lehető legkönnyebben meg tudsz tenni.
- A második az, amit 24-72 óra leforgása alatt módosítani tudsz.
- A harmadiknak tedd az 1 hét alatt végrehajthatót.
- A negyedik az legyen, amelyet 1 hónap alatt el fogsz érni.
- Az ötödiket tervezd úgy, hogy 3 hónap múlva már készen is legyél vele.
- A hatodikhoz akár fél év is kellhet.
- A hetedik legyen az, amelyiknek a megváltoztatásához biztosan 1 esztendőre lesz szükséged.
- Addig folytasd, amíg a listád végére nem érsz!
Persze – szerencsére – semmi sincsen kőbe vésve. Lehet, hogy már az első három dolgot letudhatod 24 óra alatt, de az is előfordulhat, bármely másik ütemezésűből találsz egynél többet. Nem baj, nem számít. Csak csináld, amíg el nem fogy a listád. Elárulom Neked, hogy a harmadik lépéstől kezdve én lebontottam magamnak az összes többit is napi szintre. Kisebb feladat, kisebb ellenállás, hamarabb jött a siker jó érzése.
Tudod, én büszke vagyok az „eretnek” gondolkodásomra és nyíltan vállalom, hogy attól szép az élet, hogy nem vagyunk egyformák. Mások a gyökereink, más a múltunk, az előéletünk, mást láttunk otthon, mások a szokásaink, talán még a bőrünk színe is. Mai divatos szóval élve másként szocializálódtunk.
Ez mind-mind nem számít. Egyedül az a lényeg, hogy most mit akarsz.
A világon egyetlen biztos dolog van, hogy minden változik. Ennek ellenére a változás elfogadása az egyik legnehezebb dolog az ember életében.
A külső változásokhoz mindig könnyebb hozzászokni, mert van valami kényszerítő, rajtunk kívül álló ok mögötte.
Sokkal, de sokkal nehezebb az, amikor a saját magunk által kigondolt, eltervezett korrekciókat kell végigvinnünk. A győzelem értéke is felbecsülhetetlenül nagyobb, mert hiszen senki sem szeret az árral szemben úszni vagy evezni. Hát, ez már csak így van. Mi emberek, így vagyunk összerakva.
Ez egyáltalában nem baj és láthatod, hogy az általam javasolt „technika” is erre épül. Nem érted, miért?
Na, figyelj! Képzeld el, 60 éves elmúltam, 15 éve azt mondták, alul működik a pajzsmirigyem, 3 éve kiderült, hogy már teljesen el is sorvadt. Azóta – kalória- és CH érték számlálós, szigorú diétán élek, hogy elkerüljem a cukorbajt. Mára mégis 100 kg a súlyom. Néhány napja tudtam meg, hogy mindezek ellenére, cukorbeteg lettem. Szeretnék még élni 20-30 évet, a körülményekhez képest, „normálisan”.
Előírás: életmódváltás. Még szigorúbb diéta és rendszeres sport. Mit gondolsz, mit fogok csinálni?
Elkezdek koplalni és naponta 10 km-t futni, mert attól lesz ideális a testem és a diabetes is faképnél fog hagyni? Hát persze, hogy nem. Hiszen a kaja mennyiségét már nincs hova csökkenteni, mert attól csak szenvedni fogok, utálni fogom az egészet és előbb vagy utóbb, zugevő leszek.
Meg sem próbálom a 10 km-t lefutni, mert tudom, hogy a mázsás testemet 1 km-re is nehéz elcipelnem. És akkor még az ízületek túlterheléséről és „ragaszkodó természetű” porckorong sérvemről nem is beszéltem. 🙂
Tudod, mi a megoldás a számomra? A könnyebbtől a nehezebb felé haladni. A táplálék összetételét és a bevitt kalória értékét lecsökkenteni, mert ez súlyveszteséget eredményez. Majd csak ez után jöhet – kezdetben a gyengített, de fokozatosan nehezített – mozgás, a sport.
A lényeg: a kis eredmények olyan örömöt okoznak, amely erőt ad a folytatáshoz, a nagynak tűnő kihívások legyűréséhez. Erő pedig jócskán kell, mert az út, amelyet életmódváltásnak hívnak, nem egy fáklyásmenet. Tele van buktatókkal, taposóaknákkal. Ellendrukkerek is lesznek, talán nem is kevesen. Ők nem Te vagy. Mindig magadhoz mérd az eredményeidet. Az ő almájukat a Te körtéddel nincs értelme összehasonlítani.
Érdekel, hogy én mit fogok változtatni? Nézd csak:
1. Még ma elkészítem az új étrendemet a következő 2 hétre, a napi 1000 kcal+140 gr CH betartásával.
2. Holnap összeállítom a bevásárló listámat és megrendelem a házhoz szállítást.
3. Mához 1 hétre már napi 30 percig tekerem a sífutógépemet. 2 napja még csak 5 percet bírtam ki.
4. Június 10-re már 5 kg-val kevesebb a súlyom. Napi 30 perc tekerés, 2. fokozattal.
5. A születésnapomon (július 14.) 90 kg vagyok. Napi 40 perc tekerés, 3. fokozattal.
6. November 15-én, 6 hónap múlva, 80 kg a súlyom és napi 60 percet tekerek, 4. fokozattal.
7. 2016. január 1: 75 kg vagyok és naponta 60 percet tekerek, 4 fokozattal.
Drukkolsz nekem? Kíváncsi vagy rá, sikerülni fog-e? Elhiszed el, hogy meg tudom csinálni?
Még több jó hírt, kipróbált ötletet és egyéni tapasztalatot szeretnél?
