Az ünnep – főképpen, amikor munkaszüneti napokkal jár együtt – mindig összehozza a családokat, barátokat, ismerősöket. A napokban fültanúja voltam egy beszélgetésnek. Halloween buliba hívtak meg valakit, aki a következőképpen utasította azt vissza: „Én magyar vagyok. Azt hittem te is az vagy és nem majmolod az amerikaiakat. Látom már, tévedtem. Csalódtam benned.”
Nem lehetett nem észrevenni, mert jó hangos volt, erőteljesen hadonászott a kezével, majd hátat fordított az addigi beszélgető társának. A következő megállónál mindketten leszálltunk. Nem bírtam ki, meg ne kérdezzem: Neked miért nem ünnep a Mindenszentek?
No, lássuk csak! Hogy is van ez? Mint minden éremnek, ennek is – minimum – 2 oldala van.
Nézzük csak, hogyan kezdődött.
A Halloween ősi kelta hagyomány, a kelta újév ünnepe volt. Őshazájuk a Rajna és a Felső-Duna vidéke.
Vagyis európaiak voltak. A Római Birodalom terjeszkedése idején eljutottak a Kárpát-medencén, Erdélyen és a Balkánon át, egészen Egyiptomig. Kultúrájuk, a korai vaskorig, Krisztus születése előtt 1200-ig vezethető vissza. Úgy hitték, hogy a halál és a sötétség istene – az esztendő utolsó éjszakáján – összehívja a holtakat és azok különböző formákban jelentek meg. Például: gonosz állatok figuráit öltötték magukra. Ezen az éjszakán a papjaik tüzet gyújtottak, termény- és állat áldozatokat mutattak be, majd hajnalig táncoltak a tűz körül. Reggel aztán minden családnak adtak ebből a parázsból, hogy új tüzeket gyújthassak és elűzzék a rossz szellemeket. Ilyenkor az emberek különböző állatbőrökbe bújtak és 3 napig ünnepeltek.
A keresztény misszionáriusok „szelíden” beleszuszakolták – mai szóhasználattal integrálták – ezt a pogány szokást a keresztyén hagyományokba.
Röviden, tömören a keresztény hittérítőknek köszönhető a mai Halloween ünnepének fennmaradása.
Aztán az angol-szászok – akik ugye eredetileg szintén európaiak – átvitték ezt a kevercs szokást a tengeren túlra és meghonosították.
A jó öreg konzervatív európaiaknak pedig itt maradt a All Hallow’s Day, vagyis a Mindenszentek napja:)
Mindenszentek napja – keresztény ünnepként – 1271 évvel ezelőtt, III. Gergely pápa idején, jelent meg. Kb. 100 évvel később, IV. Gergely pápa, egyetemes ünneppé nyilvánította.
Az idén 1168. alkalommal emlékeznek meg a keresztény lelkületű emberek azokról, akik földi halandóként olyat cselekedtek, amellyel kiérdemelték, hogy szentté avassák őket, ám – naptár szűkössége miatt 🙂 – kimaradtak a kalendáriumból. Innen a neve: Mindenszentek. Külön nem ünnepelt üdvözültek. A római katolikusoknál főünnep, de a megemlékezés szokását átvették a görög katolikusok, a reformátusok és az evangélikusok is.
Mindent összevetve a Halloween nem amerikai eredetű ünnep. A kelták európai népcsoport voltak és éltek a mai Magyarország területén is. Ugyanúgy nyomot hagytak a kultúránkban, mint a rómaiak vagy a törökök. Gondolj csak a Busójárásra, amelynek eredetét semmilyen megbízható történelmi dokumentum nem bizonyítja. A sokácok – akik ezt a néphagyományt a mai napig is őrzik – betelepítése csak 10 évvel később kezdődött, mint Mohács török iga alóli felszabadulása. Sokkal valószínűbb, hogy a horvátok a balkáni őshazájukból hozták magukkal ezt a népszokást. Bár ez már egy másik történet.
A kelták után a keresztények csak 2500 évvel később vették fel az ünnepeik közé.
Elindultak az angolszászok Amerikába és vitték magukkal a hagyományaikat.
Elindultak a kelták Keletre – „a Kárpát-medencén, Erdélyen és a Balkánon át” – és hozták magukkal a hagyományaikat.
Szerinted számít az ma, hogy honnan került hozzánk?
Mit gondolsz róla, mennyire magyar ünnep ez a nap?
Ugye érdekel, mi jöhet még? Elküldöm Neked. Kérd a Bíborhíreket!
Őszintén érdekel a véleményed! Mit szeretnél itt látni? Miről beszélgetnél a legszívesebben?
Írd meg a Hozzászólásokban vagy a Bíborkalaposok facebook oldalán!